2017. február 27., hétfő

Velencei Karnevál körkép - 2. rész

2/27/2017 0 Comments
A Velencei Karneválról szóló sorozat első részében a karnevál történetét néztük át, most a második részében egy kicsit közelebbről vesszük górcső alá a különleges jelmezeit, elsősorban képek alapján.

Velencei jelmezek

A jelmezes forgatag világa

Érdemes tudni a velencei karneválról, hogy ez nem az a klasszikus "ereszd-el-a-hajamat" típusú mulatozás, van egyfajta teátrális megkomponáltsága, aminek sokszínűsége számos forrásból táplálkozott és az évszázadok során folyton módosult és gazdagodott, de megtartotta színpadiasságát. Ezt nagy részben pont az álarcok erősítettek, hiszen a maszkok révén a beöltözött személyek nem egyszerűen elrejtették magukat, sokkal inkább átlényegültek azzá a karakterré, aminek a jelmezét magukra öltötték.

Hagyományos elem a felvonulás, amely szintén követi a színpadiasságot, de a színészek és nézők között nincs igazi határvonal, a nézők ugyanúgy részesei voltak a "műsornak" és annak alakulásának, mint álarcba bújt társaik.

Egyfajta színjátszó jelenetek is zajlottak az utcákon és tereken, aminek viszonylag kötött karakterei voltak és középpontjában az improvizáció állt. A karnevál néhány jellegzetes maszkján ezeknek a szerepeknek a sajátosságai köszönnek vissza, például a komédiás figura vagy a komikus szolga.

A legrégibb jelmezt kizárólag a módosabb osztály, vagyis a nemesség használta, amit fekete, általában selyemből készült köpeny, az egész arcot elrejtő fehér maszk, valamint háromszögletű velencei kalap alkotott. Ezt az öltözéket a nemesek egész évben használták személyük elrejtésére.

Egy különlegesség a pestisdoktor maskarája, amely pelikánszerű fejével szintén jellegzetes. Velence, kikötővárosként, valamint a kelet és nyugat közöti elosztóhelyként rendkívül kitett volt a járványoknak, a pestis pedig Velence egyik legnagyobb réme volt. A különös ruhát, aminek legfurcsább eleme a madárszerű maszk volt, egy Charles de Lorme nevű francia doktornak tulajdonítják, aki a 17. században tevékenykedett.

A karnevál virágkora a 18. században volt, és a mai jelmezeken és látványvilágon is ez az időszak köszön vissza, a maszk pedig a karnevál jelképe és Velence szimbóluma lett. Na, de akkor lássuk azokat a maszkokat, és következzen a képválogatást erről a színes forgatagról. :)




Galéria- Velencei jelmezek és maszkok

Kattints a képre, hogy nagyobb méretben is megtekinthesd, illetve slideshow-ként is végignézhesd a válogatást.











































A Velencei Karnevál mini-sorozat részei:
2. rész: Maszkok és jelmezek forgataga

2017. február 20., hétfő

Velencei Karnevál körkép - 1. rész

2/20/2017 0 Comments
Az egyik leghíresebb farsangi esemény a Velencei Karnevál, aminek különleges forgatagába érdemes legalább egyszer belevetni magunkat. Nem csupán a parádés hangulat, de a jellegzetes, egyedi jelmezvilág miatt is.

Velencei Karnevál


Szó, mi szó, Velence egy igazán különleges város, egyedi hagyományokkal, és a 18. század hangulatát idéző pazar maskarákkal, ezért gondoltam összedobok egy körképet a témáról egy kis elméleti áttekintéssel és az elmaradhatatlan galériával az álarcokról.

Ám ez egy elég nagy téma, és a bejegyzés összeállítása közben szembesültem vele én is, hogy mennyi mindent szeretnék megemlíteni, holott eredetileg csupán pár gondolattal kiegészített képválogatásnak szántam. Végül úgy döntöttem, nem próbálom belesuvasztani egyetlen gigantikus bejegyzésbe, hanem ketté veszem és egy mini-sorozatként teszem közzé, aminek ebben az első részében a karnevál gyökereit és történetét foglaltam össze, a pazar képválogatás pedig néhány érdekességgel társítva a második részben kap helyet.





A Velencei Karnevál története, múltja és jelene


A Velencei Karnevál: gyökerektől a kiteljesedéséig

A farsangi időszak itt is januárban, vízkeresztkor vette kezdetét, de maga a karnevál hamvazószerda (a húsvét előtti böjt kezdete) előtt két héttel kezdődik, és utolsó napja a hamvazószerda előtti nap.

A karnevál az ókorból eredeztethető, az év ezen időszakára eső görög és római szokásokból. Ezeket a pogánynak titulált hagyományokat a középkori egyház sem tudta hatékonyan kiirtani vagy betiltani, ezért igyekeztek keresztény jellegűvé alakítani, de fő vonulatait megőrizte: továbbra is a megújulás, a mulatozás és az álarcos felvonulások köré szerveződtek a szokások, amelyek során a nép egy időre kitörhetett a szigorú keresztényi életvitelből.

Velencei karnevál története


1094-ből származnak az első írásos emlékek, amelyek karneváli ünnepségekről számolnak be. A 13. században már szerte Európában híresek voltak a velencei maszkok, a 18. századra pedig már a karneválok városa címen emlegették Velencét, és ez volt a karnevál virágkora is. Ekkoriban már nem csak a helyiek farsangi ünnepsége volt, ugyanis Európa nemesei tucatjával érkezetek, hogy jól kimulassák magukat a karnevál alatt.

karneváli jelmezek


Féktelen mulatozások

A karneváli időszakra szinte minden tilalmat feloldottak, és viszonylag büntetlenül lehetett kimondani bármit. Volt idő, amikor a maszk viselése lényegében kötelező volt, míg máskor igyekeztek törvényekkel legalább valamennyire keretek közé szorítani a kicsapongásokat. Például (nyilvánvaló okokból) megtiltották az álarc és a fegyver együttes viselését, vagy éppen a női álruhába bújt férfiak számára, hogy belépjenek az apácazárdákba. Ugyanakkor a törvényekkel nem sokat törődtek a mulatozók, nehéz volt azok betartatása.

Karneváli mulatozás

A Karnevál hiányzó évszázadai és modern reneszánsza

A karneváli hagyományoknak volt egy másik olvasata is: az Adriai Köztársaság győzelmeinek ünneplése. Nem csoda, hogy a köztársaság bukásával a karnevál csillaga is leáldozott. 1797-ben Napóleon csapatai megszállták a várost, ezzel Velence sok évszázados győzelmi diadala és hatalma végleg megtört. Nem sokkal később a szigorú Habsburg adminisztráció fennhatósága alá került, ezzel együtt a karnevál apró ünneppé silányodott, illetve volt, hogy be is tiltották.

Csak néhány évtizede, 1979-ben elevenítették fel ismét a hagyományokat. A velencei karnevál hamar visszaszerezte régi hírnevét, még ha a vehemens és keretek közé nem szorítható szórakozások meg is szelídültek. Bár egész évben kedvelt úti cél a lagúnák városa, de a karnevál kiemelt időszak, amikor évről-évre turisták tömegei özönlik el Velencét, hogy láthassák a megkomponált, színes forgatagot.

Velencei karnevál


A karnevál, mint úti cél

Bár rengeteg a turista, saját tapasztalataim alapján nem kell annyira tartani a tömegtől, hiszen nem csak a Karnevál eseményeinek központjában, a Szent Márk téren és a környékén tömörül az a sok ember - persze ott nagyobb az embersűrűség, különösen az esti órákban - , mivel a legtöbben nem kizárólag a karneváli forgatagba vetik bele magukat, hanem klasszikus városnézéssel bejárják a lagúnákat és romantikus utcákat. Ráadásul bőven lehet találni eldugottabb, romantikus barangolós helyeket is. Mi pár éve pont a karnevál végén voltunk, és általában ilyenkor, a záró napon/napokon vannak a legtöbben, és való igaz, hogy sokan voltak, de még így sem éreztük, azt, hogy kellemetlen lenne az embermennyiség.

Ha jártatok már Velencében, és van kedvetek hozzászólásban osszátok meg a véleményeteket velünk. ;)



A Velencei Karnevál mini-sorozat részei:
1. rész: A Velencei Karnevál története itt
2. rész: Maszkok és jelmezek forgataga

2017. február 14., kedd

Az az ördögi Valentin-nap!

2/14/2017 0 Comments
A Valentin-nap talán az egyik legmegosztóbb ünnep. Számtalan vélemény ütközik egymásnak, és valahogy azt tapasztalom, hogy akik negatív gondolatokkal viseltetnek e nap iránt, valahogy sokkal bátrabban és merészebben fejtik ki álláspontjukat. Mintha kifejezetten sikkes lenne leszólni a Valentin-napot. De tényleg olyan borzalmas ez az ünnep? Ezzel a témával kapcsolatban szerintem nem árt egy kicsit szembe nézni magunkkal. Általában igyekszem elfogulatlan álláspontot elfoglalni, de nem tagadom, hogy ez a bejegyzés most a saját véleményemet tükrözi.


Valentin-napi gondolatok



Van néhány sarkalatos pont, amit gyakran hallok Valentin-nap kapcsán, most ezekre szeretnék reflektálni, a saját nézőpontomból.

Figyelem! Ebben a bejegyzésben sem célom a negativizmusnak táptalajt adni, aki megerősítést keres ahhoz, hogy továbbra is szidja ezt a napot, nem itt fogja megtalálni az ehhez szükséges ammót! :P


Bálintoskódók

"Még csak a megnevezés sem jó, mert ezt nálunk Bálint-napnak hívják, nem is értem miért kell buta külföldi ünnepeket átvenni".

Sosem értettem miért baj az, ha meghonosodik nálunk egy olyan szokás, amit alapvetően külföldről importáltunk. Az ünnepek haszna az, hogy megtörik és színesítik az egyébként egyhangú hétköznapokat. Ha nem ütközik a hagyományaikkal, társadalmi normáinkkal, akkor miért baj, ha beépül ez is közéjük? Ráadásul a régi szokások olyannyira kikopóban vannak, hogy néha már tényleg nincs is, ami megtörje a mókuskereket, amiből pedig időnként szükséges kilépni.

Ha valaki nem akarja ünnepelni, ne tegye, ennyi. De mi a jó abban, ha kimondva vagy kimondatlanul másokat bírálunk, azért, mert ők megteszik? Úgy érzem, ez egy kicsit olyan, mint a középkorban, amikor a régi pogány szokásokat és ünnepeket üldözték, mert az valami más és nem az övék. Szeretném hinni, hogy már meghaladtuk azt a mentalitást…

Mindez nem azt jelenti, hogy a saját szokásainkat hanyagolni kéne. Ha nem tartjuk már őket, arról nem a külföldi szokások tehetnek, hanem mi magunk. Ne hagyjuk a saját hagyományaikat elveszni, de ez nem azt jelenti, hogy a meghonosodó jeles napokat üldözni kéne. Szerintem nagyon jól megférnek egymás mellett. :P



Anyagiaskodók

"Az egész csak a pénzről szól."

Nem kell ahhoz költekezni, hogy meglepjem a kedvesem, pusztán arra van szükségem, hogy tudjam mivel tudok neki örömet okozni. Ez pedig egyáltalán nem a pénzről szól. Persze tudom, hogy sokaknak az ünnepek kimerülnek a kötelező ajándékozásban, sokszor mindenféle lelki tartalom nélkül. Már a karácsonyi bejegyzésben is kifejtettem: Az ünnep csak ünnep, az emberek töltik meg tartalommal. Rajtad múlik, hogy Te mivel töltöd meg!



Szingliskedők

Nyilvánvalóan a szerelmesek ünnepe rossz érzéseket kelthet azokban, akiknek éppen nincs párjuk. Szerintem valójában ez az alapja az egész negatív hálónak, ami körülveszi a Valentin-napot. De vegyük észre, hogy ez csak védekezés és támadás. Tedd fel a kérdést: ha lenne párod örülnél, ha meglepne ezen a napon? A válasz általában igen, szóval részemről elég egyértelműnek tűnik, hogy nagyon sok negatív véleményt a szerelem nyomasztó hiánya és a sérelem generál. Ne sajnáljuk ezt a napot azoktól, akiknek megadatott, hogy párkapcsolatban élhetnek. De ne is ostorozzuk magunkat azzal, hogy nekünk jelenleg nincs kivel ünnepelni. Nekem is sokszor kijutott az egyedül töltött Valentin-napból, de ha nincs mire fel ünnepelgetni, akkor egyszerűen nem kell vele foglalkozni.


"A Valentin-nap (...) arról szól, hogy különlegesnek érezzük magunkat. (...) Szerintem minden lány megérdemli, hogy néha különlegesnek érezze magát."
- Kody Keplinger

2017. február 6., hétfő

Farsangi görbe tükör

2/06/2017 0 Comments
Egészen kicsi korom óta imádom a farsangi időszakot, a bálokat, a mulatságokat. Bár még javában tombol ilyenkor a tél (idén tényleg, amúgy néha csak elméletben), a szokások mégis humort és jókedvet csempésznek ebbe a szürke időszakba. Kislányként mindig magával ragadott, hogy jelmezbe bújhatok, álarcot húzhatok és ha csak egy rövid ideig is, de bárki lehetek. Azt, hogy egyszer egy évben még a saját személyemet is elengedhetem, és átmenetileg az anyagi világ ilyen kis szeletkéje sem korlátoz, számomra mindig igazi felszabadulást jelentett.

farsangi szokások


Ám mostanság, mintha erre is egyre kevesebb lehetőség lenne, kikopnak a régi szokások, és egy kicsit dolgozni kell, ha meg akarjuk élni, ennek az időszaknak a lényegét. Ezért úgy határoztam, ha csak oly módon, hogy egy bejegyzést szentelek a farsangnak, de megemlékezek róla.

Farsang

A farsang az év eleji mulatozások ideje, ami nem is annyira egy konkrét ünnepet, inkább egy hosszabb időszakot jelez, amikor a főszerep a mókázásé, lakomáké, báloké és karneváloké. A farsang vízkeresztkor, vagyis január 6-án kezdődik, de a hossza változó, hiszen a húsvétot megelőző 40 napos böjt kezdetéig tart.

A hazai szokások alapján a karnevál ideje, vagyis a farsang csúcspontja a "farsang farkának" nevezett utolsó három nap, ami a húsvétot megelőző hamvazószerda előtti napokat jelöli (farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó időszak).

A farsangi ünnepségek témái a tavaszvárás és a télbúcsúztatás köré szerveződnek. Régen fontos párválasztási időszak is volt egyben (minden társadalmi osztályban), hiszen a mulatozások és bálok remek alkalmat adtak az eladósorban lévőknek a bemutatkozásra és ismerkedésre. Illetve nagyböjt idején már nem lehetett esküvőt tartani, ezért a fiatalok gyakran farsangkor keltek egybe.

A farsangi hagyományok a felszabadultságról és a felszabadulásról szólnak. Az álarcos alakoskodás, tréfacsinálás és a bolondozások görbe tükröt tartanak a hétköznapoknak, ilyenkor viszonylag büntetlenül és sértődés mentesen lehetett kimondani, megmutatni dolgokat, ezáltal lehetőséget adni a szembesülésre és akár a konfliktusok feloldására.


Magyar szokások és a régi falusi világ tréfái

A magyar hagyományokban is számtalan szokás fűződik a farsanghoz, hiszen mind az egyszerű falusi emberek, mind a nemesség kivette a részét a maga módján az ilyenkor szokásos mulatozásokból. A hagyományok tekintetében inkább a falusi élet vonatkozó szokásait szoktuk emlegetni, de a felsőbb rétegek is megtartották a saját mulatságaikat, számos bált, álarcos összejövetelt tartottak ők is, valamint a fiatalokat is sok esetben ilyenkor vezették be a társaságba, tehát a párválasztás itt is helyet kapott.

Mivel a témát nagyon jól körbejárja az alábbi videó, ezért nem szaporítanám a karaktereket feleslegesen, mert bőven esik szó a sokszínű szokásainkról, és a leghíresebb magyar farsangi eseményről, a mohácsi busójárásról is.


A tréfa mögött

Ami miatt elsősorban a bejegyzésbe belekezdtem, az a mögöttes pszichológiája a farsangnak, és emiatt szerintem nagyon hasznos, ha a magunk módján kivesszük a részünket és megéljük a farsangot. Valóban egyfajta szelepként működik, ha bele merünk nézni abba a görbe tükörbe. A tréfa pont arra szolgál, hogy egy oldottabb humoros környezetben nézhessünk szembe saját árnyoldalunkkal, vagy éppen azzal, ahogy mások látnak minket.

Az időzítés is nagyon találó! A karácsonyi előtti készülődés és várakozás, valamint maga az ünnep megtölti a tél első felét. Ám az ünnepek elmúltával az év eleji szürkeség könnyen átveheti a hatalmat a jókedvünk felett. Ám pont ilyenkor van a farsangi időszak, ami történetesen a szórakozásról szól. Ne hagyjuk, hogy a téli depresszió elbánjon velünk, inkább csatlakozzunk a mulatozáshoz! ;)

A másik fontos elemét a jelmezek adják. Míg a tréfának az a szerepe, hogy a körülöttünk élők adjanak visszajelzést, addig a magunk által választott maskarákkal mi adhatunk jelzést a környezetünknek, vagy csak megélhetjük egy olyan oldalunkat, amit a hétköznapokban talán nem. Még ha sokszor nem is tudatosodik bennünk, hogy miért éppen azt a maskarát választottuk, de végső soron mégis egy ránk nagyon is jellemző karakterré lényegít át a jelmez. Lehet az egy vágykép, egy szerep, amit nem merünk megélni, vagy éppen egy félelem kivetülése is. Ez mindegy, a lényeg, hogy az is a részünk, mert valahogyan viszonyulunk hozzá. Legfeljebb a hétköznapokban nem éljük meg, vagy nincs szem előtt, vagy talán még soha nem mertük kipróbálni magunkat abban a szerepben. Merjünk jelmezbe bújni, merjük levetkőzni saját magunkat, hogy megmutathassuk valódi önmagunkat! Szerintem ez a farsang legfontosabb tennivalója. :)