Mit számít, ha egyszer rock sztárnak érzem magam?

by augusztus 17, 2017 0 megjegyzés
Remélem nem veszitek zokon ezt a néhány kósza gondolatot, de egész úton hazafelé ez járt a fejemben, és gondoltam veletek is megosztom ezt a kis szösszenetet.


Kaptam néhány sorsjegyet ajándékba, egy-kettővel nyertem is pár ezer forintot, de már egy jó ideje az íróasztalomon ácsingóztak a beváltásra. Nem bírtam már nézni, ahogy ott tengetik a napokat, felkerekedtem hát, hogy bevégződhessen a sorsuk. A legközelebbi lottózó pont egy bevásárlóközpontban leledzik, így arra vettem az irányt. Boldogan vettem át a ropogós bankókat, de nem terveztem sokáig megtartani őket, gondoltam, ha már úgyis itt vagyok, hát tengődök egy kicsit a nyár végi leárazások útvesztőjében.

Az egyik boltban nagyon megtetszett egy póló, bár voltak kétségeim, hogy mennyire mutatna jól az alakomon, de azért leakasztottam a megfelelő méretet és a próbafülkék felé vettem az irányt, ahol igazolódni látszódtak a kétségeim.

Elég vékony vagyok és jobban állnak azok a darabok, amik legalább sejtetni engedik karcsú vonalaim, ez viszont egy lazább fazonú póló volt. Ahogy számítottam is rá, nem állt tökéletesen, nem adta ki annyira az alakomat, bár nem volt rossz, meg hát úgyis inkább hosszú lábaimmal és formás popsimmal hódítok... Ez egy laza felső, ami egyrészt nagyon tetszett, mégis percekig nézegettem magam, a felvázolt okok miatt, hogy jó-e rajtam és bevállaljam-e.

De ahogy éreztem magam benne, az mindent vitt: a legőrültebb laza énemet ébresztette fel, és kapásból hozzá is képzeltem bolond éveimben viselt cicanyakörvem. :D Végül arra jutottam az érzés felülír mindent és nem számít mennyire áll jól vagy sem! Ráadásul a szezonvégi kiárusítás okán az ára is rendben volt, szóval úgy voltam vele, ha más nem is, legfeljebb majd otthon héderelek benne.

De már a bemutatkozóján jól szerepelt új ruhadarabon. Édesanyám volt a szerencsés, aki előtt felvonultam az első útján, ő pedig "csak" annyival kommentálta, hogy "hú, ez nagyon jól áll". Innentől már nem volt megállás, igazi kis rock sztárnak éreztem magam benne!

És itt jön a lényeg, amiért megosztottam ezt az apró szösszenetet. Ugyanis ha reálisan megnézem, jól nézek ki benne, de tényleg nem ez az a felső, ami annyira istenien állna. Ellenben iszonyúan jól érzem magam benne, tényleg rock sztárnak, és ez az ami, nagyon sokat dob a megjelenésemen! Az érzés!

Teljes mértékben úgy gondolom, hogy passzol a személyemhez, az őrült oldalamhoz, amelyik nyakörvben, láncos gatyában vagy az öt évesen a búcsúban kunyerált szivárványszínű napszemcsijében lazul a Deákon, és egyáltalán nem érdekli ki mit gondol róla! És pont ettől lesz valaki szexi és ellenállhatatlan, még akkor is ha történetesen a laza pólója jól mutat ugyan, de nem hangsúlyozza ki az alakjának előnyeit. ;)

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése