2017. december 2., szombat

Miss Potter és egyéb vénlánykodások

Ennél a filmnél egy dolgot egészen biztosan megtanultam: kockázatos úgy belekezdeni egy filmbe, hogy semmit nem tudsz a történetről! Azt hittem, valami kis aranyos romantikus film lesz, ehhez képest egyáltalán nem számítottam nagy fordulatokra. Pedig az élet néha tartogat fordulatokat, és hát ez egy életrajzi film, szóval…



"Van valami pikáns egy új mese első szavainak papírra vetésében. Sosem tudhatod, végül hová vezetnek."
A kedvenc filmjeim között tartom számon, mert sokat mesél a párkapcsolatokról, mi is az, amiért megéri elköteleződni, és miért ne bánkódj, ha mégsem teszed. Ezúttal nem csupán a kedvenc idézeteimet ragadtam ki a filmből, de itt-ott a saját gondolataimat is hozzáfűztem, hogy mi miért is került a listára és számomra mit is üzen. Vágjunk is bele! ;)



Filmes idézetek és gondolatok a Miss Potter nyomán


"Ez a könyv sok mindent megváltoztat számomra, Mr. Warne. […] Először is, ezzel bebizonyítom anyámnak, hogy egy 32 éves hajadon nő másra is képes, mint teadélutánokra járni, és ostoba beszélgetéseket végigmosolyogni."

"Nos, Norman mondta, hogy Ön hajadon, akárcsak én, és egyáltalán nem boldogtalan emiatt. Mondhatom, ennek felettébb örülök. […] Nos, az összes hajadon nő a mi köreinkben - és higgye el, vannak néhányan - egész nap ücsörögnek, pletykálnak, majd rejtélyes módon sírva fakadnak a végén. Ön azonban csinált valamit. Írt egy könyvet! Figyelmeztetem, elhatároztam, hogy nagyon fogom kedvelni Önt."

"Nos, ha látok valami szokatlant, nem csak egy pillantást vetek rá. Meg kell, hogy ragadjam. Tavaly nyáron, a gazdaságban rajzoltam valamit, ami egészen bájos volt a napfénynél, majd hirtelen rájöttem, hogy épp a disznók moslékos vödrét rajzolom. Muszáj volt nevetnem magamon."




"Nem értelek téged, Beatrix. Apád és én bemutattunk számos hozzád illő fiatalembernek a te köreidből, vagyonos és jó családból származó fiatalembereknek."
Mert egy nő, aki nem akar férjhez menni, érthetetlen jelenség. Sajnos sokszor még ma is azt tapasztalom, hogy a társadalom az egyedülálló nő jelenségén elcsodálkozik és nem érti, mégis hogyan képes így élni, azon meg teljesen ledöbbennek, ha még boldog is tud lenni. Mintha az lenne az egyetlen elfogadott reakció egy egyedülálló nőtől, hogy kesereg a saját helyzetén... De mégis milyen érzés rájönni, hogy nem Te magad akarsz férjhez menni, hanem mások akarják ezt? És te saját magad mit akarsz?

"- Mikor döntötted el, hogy sosem mész férjhez?
- Épp a huszadik születésnapom előtt. […] és abban a pillanatban tudtam, hogy többet egyetlen kérőt sem fog bemutatni és hogy sosem fogok férjhez menni. És ez megdöbbentett. De meg is könnyebbültem. Aztán ez döbbentett meg."

És most következik két elsőre ellentmondónak tűnő idézet ugyanazon szereplőtől…

"A férfiak unalmasak. Csak két dologra jók az életben, pénzügyi támogatásra és nemzésre.
- Millie. Ez gyalázatos!
- Ah, de az ára...
- Milyen ár? -Háztartási rabszolgaság. Gyermekszülés. Borzasztó. Nem. A hajadon nőknek jobb életük van! Esküszöm, így igaz. Nincsenek házak, gyerekek, férjek és megerőltető dolgok."



"Beatrix, ne légy bolond! Menj hozzá! Holnap. Ne vesztegess egyetlen percet se. Hogy habozhatsz egyáltalán?[…] Én nem aggódnék érted, ha… ha jönne valaki, aki szeretne és akit szeretnék, anyámat sem venném figyelembe.[…] Esélyed van arra, hogy szeressenek. Ragadd meg."

Látszólag ellentmondás, ám szerintem pont az a mély bölcsesség van meg benne, hogy ha csak azért megy valaki férjhez, hogy ne maradjon vénlány, vagy mert "ketyeg a biológiai órája" és "muszáj", akkor bizony az első idézet lesz az érvényes. Akkor már jobb egyedül.

Tudom, hogy a közbeszéd nem ezt sulykolja, de vannak ilyen és olyan emberek is. A férfiak között is léteznek ragaszkodóbbak, akik igénylik, hogy partnerük és kapcsolatuk legyen; és természetesen vannak függetlenebb jellemű férfiak is, akiknek jó egyedül is. Ez általában elfogadjuk.

De ugyanígy megvannak ezek a típusok a nők között is! Bármily hihetetlen léteznek függetlenebb típusú nők, akikben nem munkál vérmesen a "valakihez tartozás" program. Ezen nők számára szenvedés egy olyan kapcsolat, ami csak azért jön létre, hogy legyen. Ezek a nők csak akkor köteleződnek el, ha azt tényleg szívből tudják megtenni, nekik nem a férj megléte a fontos, hanem a személye! De a filmből is van idézet, ami magyarázatul szolgál...

"Nem akartam az az ostoba nő lenni, aki csak azért megy hozzá valakihez, mert az elfogadható, vagy elég gazdag ahhoz, hogy eltartsa őt. De ez azt jelenti, hogy engem már senki nem fog szeretni?"

Számomra óriási inspirációval szolgált annak idején ez a film, felnyitotta a szemem arra, hogy egyáltalán ne érezzem magam kevesebbnek, csak azért, mert nem érzek kényszert arra, hogy mindenáron elköteleződjek, hogy ne érezzem kevesebbnek magam csak azért, mert páratlan vagyok. :P

De hogy is indítottam? Az élet tartogat fordulatokat, és számomra is tartogatott már nem is egyet.

A fordulatok között pedig rájöttem, hogy egyedül is nagyszerűen érzem magam. És teljesen egyetértek Miss Potter-rel! Nem akarok csak azért valakivel együtt lenni, mert az az elfogadható, ha egy nőnek van valakije. De ez nem azt jelenti, hogy engem már soha senki nem fog szeretni! ;)

"Van valami pikáns egy új mese első szavainak papírra vetésében. Sosem tudhatod, végül hová vezetnek. Az enyém ide vezetett. Ahova tartozom."


A Szépelgő további idézetes bejegyzéseit >>ide kattintva<< találod meg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése