Idézetek: Szelídíts meg!

by 2/21/2018 0 megjegyzés
Véletlenül került a kezembe ez a könyv, de ha már ott volt, gondoltam el is olvasom, bár elég szkeptikus voltam vele kapcsolatban. Bár végig éreztem, hogy ez a könyv nagyon nem nekem szól, mégis valami távolságtartó racionalitással éreztem, hogy nagyon jó, hogy megíródott, mert sok-sok értékes gondolat bukkan fel a sorok között. Éppen ezért hoztam is belőle néhány idézetet, ami talán jó kezdet lehet egy kis elmélyedős gondolkodáshoz, vagy csak kedvcsináló a könyvhöz, annak, akit megszólított. :)

Róbert Katalin idézetek


Nagyon sok ember van, akinek csak úgy spontán a kezébe nyomnám a könyvet, azzal, hogy "Hé, ember, gondolkodjál már el magadon!".

Bár ifjúsági könyvnek szánták, én mégis inkább a felnőtt generációnak ajánlanám, és különösen a tizenéves gyereket (?) nevelőknek, talán segíthet visszaemlékezni és jobban megérteni őket. De talán még inkább ajánlanám a válófélben lévő szülőknek! Valahogy úgy érzem, számukra szolgálhat a legtöbb tanulsággal...



Idézetek: Szelídíts meg!


"Az ügyvédről, aki valószínűleg meg sem értette, hogy Kisherceg mit akar tőle. Talán annyira felnőtt volt már, hogy elhitte, tizenéves korában a megélhetés és a megbecsülés vágya szülte a döntéseit. Talán ő mindig is úgy képzelte, hogy kiszámítható munkák sorából áll majd az élete. Vagy észre sem vette, mikor süppedt bele a rutinba, de elhitte, hogy a felnőttek világában ez a normális."

" Az igazgatónak voltak gondjai, aki nem bírta az egyéniséget a tanteremben."

"Mostanra már felfedezte, hogy a négyzetháló állatira alkalmas nonfiguratív geometrikus ábrák tervezésére. Sokkal alkalmasabb, mint matekpéldák megoldására!"

"Apu a kávéját kortyolgatta, olyan arcot vágott közben, mintha vízben oldott szart kellene innia, és Róka őszintén kívánta, hogy kelljen azt innia, érezze már azt, hogy egy nagy rakás szar az élete, olyan, ami sohasem lesz jobb. Érezze már ő is úgy."

"Apu nehézkesen kászálódott fel, mint aki rohadtul nem tudja eldönteni, hogy azzal jár-e jobban, ha ellentmond, vagy ha kivételesen enged. Róka szívesen elárulta volna neki, hogy azzal jár a legjobban, ha mindent visszacsinál az elmúlt másfél évükből, de inkább hallgatott."

"Újra eszébe jutott mennyivel könnyebb lenne, ha valaki más mondaná meg, mit kezdjen az életével. Anyu, apu, a Pilóta, vagy akár a bátyja vagy Rozi is lehetett volna a szerencsés. Csakhogy Kisherceg környezetében senki sem akarta megmondani, hogy mit akarjon az életétől."

"- Befejeztem, és valahogy nincs kedvem másba kezdeni.
- Mert olyan, mintha benned maradt volna a történet, és nem tudnád elengedni. Vagy inkább az nem enged el téged."

"Néha egyáltalán nem egyértelmű, de rajtad múlik, hogy észreveszed-e az átlagosban az egyediséget."

"A készletgazdálkodó is olyan volt, mint egy jól teljesítő diák az iskolában: ha nincs vele gond, akkor belesimul a tömegbe, a tanárok alig foglalkoznak vele, csak örülnek, hogy ő rendben végzi a dolgát."

"Mert az nem elég, hogy fejben tudd- mondta inkább. - Az rohadtul nem elég, hogy tudod, nem szabad többet gondolnod se rá. Attól még hiányozhat. Talán nem az, amikor rossz volt, de az igen, ami lehetett volna. Vagy ami régen jó volt. Az hiányozhat."

"Úgyhogy Kisherceg kibotorkált a szobából, és csak amikor megcsapta a folyosó levegője, akkor döbbent rá, hogy odabent már annyira hozzászokott a rózsaillathoz, hogy nem is érezte. Nem fogta fel többé az orra vagy az agya, hogy mennyire finom."

"A tejszínhabnak műanyag íze volt, a csoki meg leégette a nyelvét, de tulajdonképpen éppen ez volt az egésznek a lényege: hogy ne legyen giccsesen tökéletes, mert akkor legalább már nem lehet elrontani."


Kedvet kaptál a könyvhöz? Itt beszerezheted: líra.hu


Tetszett? Nézz szét az ajánló sávban, hátha találsz mást is, ami érdekel! Kövesd a Szépelgő Facebook oldalát, hogy ne maradj le a legújabb bejegyzéseinkről!

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése