Gondolatok és Egy hét Marilynnel

by 3/29/2018 0 megjegyzés

Azt hiszem, minden lánynak érdemes életében legalább egyszer közelebbi ismeretséget kötnie Marilyn Monroe történetével. A sztorit persze nagy vonalakban mindenki ismeri: egy szexszimbólum, aki végül öngyilkos lett. Az ikonikus képek és felkapott idézetek mellé mindössze ennyit teszünk. Pedig egy kicsit minden lány olyan, mint ő...


Tanulságosnak gondolom az Egy hét Marilynnel című filmet. Talán nem minden idők legjobb alkotása, de olyan szépen rávilágít arra a belső bizonytalanságra, ami a kacérkodás alatt rejlett. Talán nem vagyunk mindannyian filmsztárok, fényes csillagok, de ugyanazok a momentumok jelentek meg nála is, amik a legtöbbünkben felütik a fejüket néha.

Elég szép vagyok? Elég tehetséges vagyok? Szerethető vagyok?
...Ő nem hitte el, hogy az…
És ha az egyik legnagyobb női ikon nem hiszi el magáról… Akinek tömegek borultak a lába elé, és ez mégsem volt elég bizonyíték...

Valljuk be, néha minden nő elbizonytalanodik. És különben is, ha az a nő, akit még évtizedekkel később is bálványoznak, nem érezte elég jónak magát, akkor mit szóljon az átlagos, az egyszerű kis hétköznapi nő? Ha a szexszimbólum kételkedik magában, az átlagos nő mégis hogyan lehetne biztos magában?

Egy kicsit mindannyian "Marilynek" vagyunk, másokat csodásnak és tökéletesnek látunk, míg magunkban a bizonytalanságot érezzük. Az egyik pillanatban csillogunk, kacérkodunk a kamerával, a másikban magunkba zuhanunk.

Mind ugyanazt akarjuk, hogy szeressenek minket, bár olykor keserűvé válik az a szerelem.

Kicsit mind olyanok akarunk lenni, mint amilyennek őt láttuk: csábítónak, magabiztosnak, kacérnak, gyönyörűnek, vonzónak, fénylő csillagnak. És közben jobban hasonlítunk rá, mint gondolnánk, mert mind bizonytalankodunk és néha magunkba zuhanunk...

Egy nő, akiben kis túlzással mindenki első pillantásra beleszeretett, mégsem érezte magát szeretve, vagy szeretetre méltónak…



De vajon én megbirkóztam volna mindezzel az ő helyében? Megbirkóztam volna a figyelemmel, az imádattal? Az éhes férfitekintetek között, el tudtam volna hinni, ha valaki tényleg önmagamért szeret? Egyáltalán felismertem volna? Vagy ugyanúgy elbuktam volna? Van, hogy megváltás a halál, még ha kívülről tragikusnak is ítéljük?

Nem szeretjük meglátni az árnyékot, csak a csillogást akarjuk! De a csillogásnak mindig megvan a maga árnyéka. Időnként kicsit mind Marilynek vagyunk, ragyogunk a saját életünk reflektorfényében, miközben belül bizonytalanság marcangol. De mindig ott a lehetőség, hogy megküzdjünk a saját démonainkkal...


***

Ha részletesebben is megismerkednél Marilyn Monroe sorsával, ajánlom az alábbi könyvet!




Tetszett? Nézz szét az ajánló sávban, hátha találsz mást is, ami érdekel! Kövesd a Szépelgő Facebook oldalát, hogy ne maradj le a legújabb bejegyzéseinkről!

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése